Szabadtéri Néprajzi Múzeum – erdélyi tájegység első részének kivitelezése

„A székely városi épületegyüttes a XX. század első felének erdélyi városfejlődését, művelődés- és kultúrtörténet jelenségeit, a népi építészetet, lakáskultúra és életmód területén bekövetkezett változásokat és a hagyományok tovább élését mutatja be. Itt található

• a székelykeresztúri patika,
• a marosvásárhelyi kávéház,
• a marosvásárhelyi nyomda,
• a székelyudvarhelyi postahivatal,
• a kézdivásárhelyi divatáru-kereskedés és
• Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás.

Az erdélyi falvakat a

• a szászújfalusi (két lakóház, melléképületek, 2 csűr),
• a homoródalmási,
• a négyfalusi,
• a csíkszentsimoni és
• a balavásári porta jeleníti meg.

Az egyházi telek részeként épült nyárádgálfalvai templom, kiskedei kultúrház és a tordátfalvi iskola szemlélteti, hogy a közösségi élet irányítása évszázadokon át az egyházközségek hatáskörébe tartozott.

Kiviteli tervek mellett rajzok és fényképek segítették a munkát

A feladat érdekessége, hogy a szakembereink az építészek felmérési tervei alapján végezték a munkájukat, valamint elbontott, beszámozott és Erdélyből áthozott épületek újjáépítésével és összeállításával készült el a projekt.

A projekt első évében a meglévő alföldi tájegység felújítását és a leendő erdélyi tájegység bekerítését végeztük el. Az egyik legnagyobb kihívást jelentő munka a hagyományos épület- és asztalosszerkezetekből, illetve homlokzatdíszekből és tagozatokból álló régies alföldi stílus megteremtése volt.

A nem mindennapi alapanyagok használata speciális munkafolyamatokat is igényelt: a hagyományos kőművesmunkák mellett, nádfedést, taposott szalmafedést, bontott cserépfedést, fafedéseket is végeztek szakembereink.

A tájegységnek megfelelő stílusú cserepet nehezen és csak több helyről lehetett összegyűjteni, a dránica deszkafedéshez szükséges alapanyagok (faszögekkel szegelt tetőfedő deszkalapok – a Szerk.) Erdélyből érkeztek. A tetőszerkezetek ácsolása hagyományos ácskötésekkel és illesztésekkel, illetve keményfaszegekkel készült, míg a csűr kialakítása során nádszövet tapasztást, vesszőfonást és agyagtapasztást alkalmaztunk.

A dránica fedést és a hagyományos díszműbádogos munkákkal készült lemezfedéseket legtöbbször fénykép alapján rekonstruáltuk.

Közel 2 kilométer hosszú úthálózatot építettünk ki

A belső terek kialakítását (burkolatok, festés, befejező munkák) is cégünk végezte el. A Skanzen munkatársai évtizedeken át gyűjtötték és szállították az épületeket, anyagokat és a kiállítási tárgyakat az intézmény raktárába. Szakembereinknek ebből a raktárból kellett összegyűjteniük és a beszámozott elemeket a tervek alapján összeállítaniuk. A hiányzó részek pótlása és beszerzése is a feladat része volt.

A folyamatokat a Skanzen építészei és néprajzosai koordinálták. A hitelesség érdekében a megrendelő részéről elvárás volt a korhű kivitelezés és az eredeti stílus megtartása: ennek megfelelően például a kilincseket rézművész öntötte ki.

A fentieken túl, tereprendezési munka keretein belül közel 1 kilométer hosszan építettünk kiszolgáló utat, és a porták körül csatornahálózatot, illetve hozzávetőleg 800 méter hosszú makadám úthálózatot. Emellett kijelöltünk egy későbbiekben telepítendő tó területét is.”

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2022/07/hagyomanyos-mestersegek-segitsegevel-epult-fel-a-skanzen-uj-erdelyi-tajegysege